Általános jellemzés

Földrajzi helyzete
Szatmár megye Románia Észak-Nyugati részén helyezkedik el, a Magyarországgal és Ukrainával határos vidéken.
Szatmár megye az Észak-Nyugati Réghoz tartozik, és ugyanakkor a Kárpátok Eurorégiójához.
Határátkelohelyek (vámok): Pete (autó átkelo), Halmi (autó és vasút átkelo), Csanálos (autó átkelo), Börvely (vasútátkelo), Szatmárnémeti (légi)

Terület
Szatmár megye területe 4.418 km² (1,4% az ország területének)
Szomszédos megyék Bihar, Szilágy és Máramaros.

Éghajlat
Éghajlata szárazföldi mérsékelt.

Népesség
A megye népessége 369.096 lakós: 44% városi környezetben él, 56% vidéken
A megye a 29 helyen helyezkedik el az orzság 41 megyéje között.
Népességsuruség: 83,5 lakos/ km²

Administráció
A megye adminisztrács eloszlása a következo:  két megyeszékhely, Szatmárnémeti (115.630 lakos), Nagykároly (23.268 lakos),
két város: Avasfelsofalú (13,956 lakos), Tasnád (9.649 lakos), 57 kösség (226 falú – 206.593 lakos).
Oktatás
Oktatási rendeszere 502 oktatási intézményt foglal magába, felsooktatását 3 magánegyetem képezi, amelyek Szatmárnémetiben muködnek.
Az oktatás három nyelven folyik: románul, magyarul és németül.

Infrastruktúra

Közlekedési infrastruktúra
A megye úthálózata 1604 km út:
- 193 km országutak
- 75 km európai utak
- 1336 km megyei út
Vasúti infrastruktúra
220 km vasút és 52 állomás.
légiközlekedés
Szatmárnémeti közvetlen közelében nemzetközi repülorét található, amely 14 km-re helyezkedik el a városközponttól. Az országon belüli járatok egyetlen célpontja a fováros. Korszerüsítési pályázatok vannak folyamatban.

Szatmár megye egyik legfontosabb elonye kétségkivul, a földrajzi fekvése. A megyeszékhely Szatmárnémeti elég közel helyezkedik el négy európai fovároshoz, 684 km Bukarest, 570 km Bécs, 350 km Budapest, 530 Bratislava.
Szatmár megye határos Uktajnával, Magyarországgal, határátkeloi Pete – Csengersima Mó., Halmi – Djakovo Uk., 8 km-re, valamint 35 km-re a megyeszékhelytol, Csanálos – Vállaj, 7 km-re Nagykárolytól.  Megemlítendo, hogy mindössze 50km-re helyezkedik el az épülo autópályától, amely összeköti Észak Európát Kelet Európával Magyaroszrágon keresztül.
A Petei vám teljesen felújjíott, és átjárást biztosít, mint az autóközlekedés, mint a vasúti közlekedés számára (személy- és árú szállítás). Ugyancsak a Magyarországi határon Nagykároly környékén muködik a Csanálos – Vállaj vám.
A Halmi vám, amely az Ukrajnai határon áll, jelenleg közuti és vasúti, személy és árúszállításra egyaránt alkalmas.
A Szatmárnémetiben lévo Nemzetközi Vám, teljesen modern és elektroniailag felszerelt, minoségi szolgáltatásokat kínál, az érvényben lévo törvények értelmében „házi vámolást” is végez.
Meg kell említenünk a Szatmárnémeti déli részén található Ipari Parkot, amelynek jelenleg minden részét bérlik.
 
Telekommunikáció és gyorsposta
A megyében dominálnak a digitális telefonközpontok, nemzetközi szolgáltatási lehetoséggel. Jelenleg a telekommunikációs szolgáltatások a háztartások 60% -ban jelen vannak, 67% városban, 33% a vidéki környezetben.
A Romániában muködo mobiltelefon hálózatok az ország 90%-át befedik (Szatmár megye területén kituno) és lehetoséget nyújtanak roaming szolgáltatásra is.
Ugyanakkor több helyi Internet szolgáltatást nyújtó vállalat létezik, igen jó minoségu szolgáltatással.
A gyors postai szolgáltatásokat a nemzetközi TNT és DHL vállalatok, valamint a Román Posta és más az országban muködo haza cég szolgáltatja.
 
Hotelek és vendéglok
A megyében több szálláslehetoség van és több vendéglo, ahol többnyire lehetové teszik a Visa, MasterCard, Eurocard bankkártyás fizetést. Ezek összesen 500 férohelyet kínálnak.
Az utazási irodák számos útvonalat kínálnak az ország határain belül és külföldre, jegyvásárlási lehetoséget biztosítva a legfontosabb légitársaságok járataira.
 
GAZDASÁG
Szatmár megye gazdasága agrár-ipari gazdaságként jellemezheto, kiváltképpen az élelmiszeriparra, textiliparra, autóépíto, bútorépítésre szakosodott, egy jól fejlett primer és egy fejlodésben lévo tercier szektorral.
A Bruttó Nemzeti Termék (PIB) Szatmár megyét országos szinten az elso 20 közé helyezi.
Az ipar és az építkezés azok az ágazatok, amelyeke leginkább hozzájárulnak a PIB létrehozásához (36%), a szolgáltatások (34%), amit a mezogazdaság és a fakitermelés ágai követnek (30%).  A megyében 17.049 kereskedelmi vállalat muködik, amibol 5,599 független fizikai személy és családi vállalkozás.
Miután a Cégbíróságon bejelentik tevékenységüket, a kereskedelmi társaságok 17,3 %  ipari tevékenységet folyatat, 9,8% építkezéssel foglalkozik, 37,1% kereskedelem, 9,0% szállítás és telekommunikáció, 4,4% mezogazdaság,  többi egyéb szolgáltatások tevékenységét jelenti be.
 
Az ipari park
A Szatmárnémeti Ipari Parkot az Európai Unió alapjaiból finanszírozták, és idén nyitották meg.
Az ipari parkot egy 70 hektárnyi területre építették a repülotér mellé, de közel van a vasútállomáshoz, a DN 19A foúthoz is.
18 parcellából áll, amelyeknek területe 1,25 és 6,9 ha között mozog. Jelenleg mindeniket bérelik, és mindeniket csatlakoztatták a szükséges forrásokhoz (elektromos áram, víz, szennyvízelvezeto, telefonhálózat, stb).
Meg kell említsük azt a román – holland konzorcium, amely lehetové tette a DN 19 a Nagykároly felé vezeto úton egy mini ipari park létrehozását, amely minden szempontból felszerelt.
 
Az ipar és az ipari termelés fejlodése
Mivel a fo tevékenység az autóépítés, textil, kötöttáru és lábbeli készítés, élelmiszeripar, bútorépítés, a 2006-os termelés a tavalyi 2005-höz képest 1,1% nott.
Az össztermelésbol 42,3% kötöttárut és cipot exportáltunk, 14,9% bútor és faterméket, 41% autót és egyéb fém alapú terméket.

Mezogazdaság, állattenyésztés és fakitermelés
A mezogazdaság a lakosság 44,7 % foglalkoztatja. Országos szinten a növénytermesztés 68,9%-át , az állattenyésztés 29,5% teszi ki.
Szatmár megye mezogazdasági területe 317,5 ezer hektár, amibol 223,9 ezer hektár szántó (70,5%). A szántokon elsosorban gabonafélét termesztenek, ezek a területek 63,2% foglalják el.
2006-ben a felszántott terület 105,67 ezer hektár (93,4% a szántókból), amelybol 62,93% gabonatermesztés, 45,6% kukorica termesztésére, 41,3% búza és rozs termesztésére használtak. Továbbá fontos: a napraforgó, krumpli, zöldség és cukorrépa termesztés.
Szatmár megye egyike a legnagyobb gyümölcstermeszto megyéknek (alma, szilva, körte, szolo) és az ország legnagyobb eper termesztoje (innen ered az ország epertermesztésének fele) 11,9 ezer tonnát termel évente.
Jó minoségu termotalaja és az itt élo emberek több évtizedes tapasztalata elonyös befektetéseket eredményezhetnek.
Ami az állattenyésztést illeti, 2006 végén 64,6 ezer szarvasmarhát, 155,5 sertést és 134,6 juhfélét számoltak.
Az erdok (78.000 ha) a megye fontos természetes anyag forrása. Ültetvényezési munkálatokat hajtottunk végre, s egyre inkább az ésszeru és természetbarát gazdálkodásra fektetjük a hangsúlyt.

Turizmus
Szatmár megye turisztikai szempontból elhanyagolt. Gyógyvízforrásai és ásványvíz forrásai meglelhetok Szatmárnémetiben, Tasnádon, Nagykárolyban, Bikszádon, Turc Fürdon, Büdös Fürdon, Mária Völgyében, Bélteki fürdon, Ákoson. Az Avas hegység hegytúrákra, téli sportokra alkalmas, a Phare alap fejlodési lehetoséget nyújtott a vidéknek.
A vidéki turizmusra alkalmas az „Avas Föld”, amely mindmáig megorizte hagyományos építésmódját (házak, fatemplomok, fakapuk), népi mesterségeit (agyagozás), népi szokásait (Sâmbra Oilor- Huta Certeze – májusban), a Codreni Népdal Fesztivál, Oteloaián - augusztusban, az Eper Ünnepe, Halmiban- iuniusban, a Nemzetiségek Népdalfesztiválja, Bogdadon szeptemberben..
A turistáknak két lehetoséget kínál a megye: A középkori kastélyok és várak megtekintését: Szatmárnémeti – Nagykároly – Tasnád, Edrod, Sárköz vagy a szatmári kolostorok megtekintését: Bikszád – Rózsapallaghegy – Mogyorós – Ligettanya.
A nem visszafizeto alapok megszerzése segítségével a Szatmárnémeti Ipari és Mezogazdasági Cégbíróság célkituzései közé tartozik a turizmus támogatása és turisztikai programok alkalmazása.
 
Munkaero
A megye lakossága 2005 július elsején 368.702 személy, amelybol 44% városban, 56% vidéken él. A megyeszékhely lakossága 115.142 lakos. A megye a 29 helyen helyezkedik el az ország 41 megyéje között.
A foglalkoztatott aktív lakosság 145 ezer személy 64,5% képez, amelynek fele a mezogazdagságban dolgozik (44,7%) és több mint negyede egyéb iparágakban (26,8%). A kereskedelemben foglalkoztatott lakosság (8,3%), az oktatásban (4,7%), az egészségügyben (3,5%), a szállításban (3,6%) és az építkezésben (2,3%).
2006 végén a fizetéssel rendelkezo személyek száma kevéssel 69 ezer személy, kb 1,7% a 2005-ös érték alatt.
A bejegyzett munkanélküliek száma 2006 végén 5300 személy, azaz 3-4%.
Ez a mezogazdaságnak köszönheto, amely a más iparágakból kikerült személyeket is foglalkoztatja, a magánszféra munkaero foglalkoztatásának, valamint a munkaero migrációjának.
A munkanélküliség százalékának kiszámításakor nem számítjuk bele azokat a személyeket, akik még soha nem dolgoztak, vagy akik már nem szerepelnek a nyilvántartásban. 
 
Export kereskedelem
Az export 1006-ban 486 millió euró volt FOB árban.
Termékcsoportokban ez így mutat: autók és felszerelések 47,2%, textíliák és termékeik 19,2% (esett az elozo évhez képest), közönséges fémek és termékeik 10,7%, bútor 7,7% (esésben).
A kereskedelmi vállalatok áruimportja ugyanabban az idoszakban 554 millió euró CIF árban.
Az import struktúráját tekintve a következo:  autók és felszerelések 37,1%, textíliák és termékeik 11,5%, közönséges fémek és termékeik 13,5%, plasztik anyagok, gumi és ezek termékei 7,2%, élelmiszer, alkohol és dohány 1,7%.
 
Befektetések
Ami a idegen tokével rendelkezo befektetéseket illeti, 2006 végéig 1259 külföldi vállalat 63,6 millió USD fektetett be a megyébe.
A befektetések többnyire az Európai Unióból származnak, Németországból, Francia országból, és Dánia.
Dominálnak az autóiparit érinto befektetések, a textil ipart és a bútorépítés, az élelmiszer és a háztartási elektronikai eszközök.
Jelen pillanatig a külföldi befektetok száma a piac keresleti értéke alatt van, sok olyan terület létezik, ahová be lehetne fektetni: autó-építoipar, közlekedési eszközök gyártása, textil ipar és turizmus.