Bihar megye Románia Észak –Nyugati részén helyezkedik el, átszeli a Berettyó folyó, a Sebes Körös és a Fekete Körös, amelyek iránya keletről nyugatra tart. A megye területe 7.535 km², a többi megyéhez képest nagy területtel rendelkezik, népessége 634 854 lakos, ez 2,94% valamint 3% jelent ország szinten. A népesség sűrűsége 84,0 lakós/ km². A megye székhelye Nagyvárad.

Domborzata változó, amely lépcsőzetesen lejt keletről nyugatra, a Nyugati havasok felől a nyugati síkság felé. Keleten találjuk a Bihar hegység hegycsúcsait, amelyek 1800 m fölött vannak és a Rézhegységet, a Király-erdőt és a Bihari hegységet (amelyeknek csúcsai 500 és 1000 m között vannak). Ezeket a hegycsúcsokat, amelyek gyökerekhez hasonlóan nyúlnak nyugatra, medencék választják el egymástól, a Belényes, a Fekete Körös, a Sebes Körös medencéje. A hegyek alatti dombság termeti meg az átmenetet a Nyugati síkság felé (a Körös síksága és a Berettyó síksága).

Éghajlata szárazföldi mérsékelt, a hűvösebb és nedvesebb nyugati frontok befolyásával. Az évi átlaghőmérséklet 6° és 10,5°C fok között van, a csapadék mennyisége pedig egyre növekszik nyugatról kelet felé haladva, 500 és 1.200 mm között.
Ami a folyóvizeket illeti a megyét átszeli a Berettyó, a Sebes Körös és a Fekete Körös és ezek mellékfolyói, ami szükségessé tette a folyómedrek szabályozását.
Természeti kincsei, ami a földalatti kincseket illeti lignit (Sebesújfalú, Baromlak, Fűves, Dólyapuszta, Váradalpár), bauxit (Király-erdő), földgáz (Baromlak), tűzálló agyag (körösbánlaka, Sonkolyos), márvány (Rézbánya, Kiskóh), bentonit (Királyhágó), valamint termélvízű források (Nagyvárad mellett Félix Fürdőn és Május 1 Fürdőn, Madaras, Robogány és Tamási) ásványvíz (Tinca és Stana de Vale). a megye területének egy részét erdő borítja (bükk, tölgy, fenyő, stb).

A megye kereskedelmét folyamatos fejlődés jellemzi. Az ipari termelés leginkább Nagyváradra központosított. Fejlődésben vannak a könnyűipar, az élelmiszeripar, energetikai és az autóépítő ipar nem vasfém ipar, vegyipar, és a fakitermelés. Jól fejlett az építőipar termékékek és az üvegkészítő iparágak, legfőképpen Élesd körül.

A mezőgazdaság – intenzív és sokoldalú – a megye gazdaságában fontos helyet foglal el, 483.581 területet foglal el, amelyből ¾ szántó. A megye nyugati felén található csernozjom különösen kedveli a gabonaféléket, e területen Bihar megye ugyanis ország szinten az elsők között áll. A gabonafélék közül a búzát, és a kukoricát termesztik, az ipari növények közül a napraforgót, a cukorrépát és a krumplit.
Az állattenyésztés (marha, sertés, juh) fontos helyet foglal el a megye gazdaságában, amit a legelők számának és a helyi hagyománynak köszönhetünk.

Adminisztrációs szempontból a megye sűrűn lakott, 10 városa van, megyeszékhelye Nagyvárad, 21 további kisebb helység, 90 kősség és 435 faluközösség. A megye legfontosabb szociális - kulturális és gazdasági központja Nagyvárad, 173.621 lakossal. A többi város (Szalonta, Margita, Élesd, stb) lakosságának száma nem haladja meg a 20.000.
A történelmi, művészeti, népi látványosságok hozzájárultak a turizmus fejlődéséhez.
Természeti szépségei, történelmi emlékművei, népi hagyománya gazdag és változatos időtöltést biztosítanak a turista számára.
A természet könnyen megközelíthető a járművek számára is, a hegyi vendégházak pedig tárt karokkal várják a pihenni vágyó turistát.
Turisztikai szempontból a megyében megkülönböztetjük azokat az egyértelműen megközelíthető, jól felszerelt vendégházakat, amelyek komfortot nyújtanak a turistának, azoktól a vidékektől, ahol a természet vad szépségét még nem aknázták ki.